Edelényi kastélysziget - Edelény

Edelényi kastélysziget bemutatása

Az edelényi kastély hazánk egyik legjelentősebb, 300 éves barokk épületegyüttese, unikalitása az a szemet gyönyörködtető rokokó falképsorozat, mely Közép-Európában egyedülálló módon maradt meg.

Az edelényi birtokon Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el a kastély építtetését. Egy ekkora vállalkozást csak jól szervezett logisztikai háttérrel lehetett lebonyolítani. Az állványokhoz, a tetőszerkezethez és a nyílászárókhoz szükséges fát zömmel 20–40 kilométeres távolságból szállították a helyszínre, más építőanyagokat azonban nem kellett ekkora távolságról beszerezni. A helyi kőbányákból hozták a követ, amit nagyrészt a falazatba és az alapokhoz használtak fel. A habarcskészítéshez és a téglaégetéshez szükséges mész és homok is helyben, illetve a közvetlenül Edelény mellett fekvő Szendrőládon rendelkezésre állt. A falakhoz és a boltozatokhoz felhasznált téglát pedig a legtöbb uradalomhoz hasonlóan Edelényben is helyben égették. A fuvarozást és szakértelmet nem kívánó munkákat napszámosokkal és jobbágyokkal végeztették.

Az építtető gróf halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be a kastélyt. Azt, hogy ki tervezte ezt a stílusában is egyedi épületegyüttest, a kutatóknak a mai napig nem sikerült kideríteniük.

Az udvart a jelenlegi formájában 1910–13-ban alakították ki. A földszintes, íves épületek a 18. századi gazdasági épületek alapjain állnak. A ma is látható kovácsoltvas kapukat a bécsi Belvedere kapujának mintájára ekkor készítette Mátrai Zoltán kovácsmester, a leghíresebb korabeli műkovács, Jungfer Gyula tanítványa. A Coburg-korabeli felújítás során készültek a neobarokk szökőkutak is.

A kastély főhomlokzata az itáliai barokk palotákat idézi, a két szélső torony viszont a közép-európai és magyarországi kora-újkori várépítészetre utal. A főhomlokzat figyelemre méltó díszítései a címerek, amelyek használata a lovagkorból eredő hagyomány. A nemes lovagok pajzsaikon megkülönböztető jeleket használtak a keresztes hadjáratok során, és ezeket a jeleket hazatérve is viselték. A nemesi családok később családi jelvényként kezdték hordani a kialakuló címereket.

A híres "edelényi festő", Lieb Ferenc 1769-ben kapott megbízást az épület keleti szárnya emeleti teremsorának kifestésére. A falképek rokokó figurális képei olyan elevenek, hogy az ábrázolt szereplőik szinte megérintenek. E falfestések a kastély legértékesebb részét képezik. Később, a 18–19. század fordulója körül egy jelenleg ismeretlen mester a fentiektől különálló szobát virágmintás, dekoratív festéssel díszített.

A kastély építésével párhuzamosan, a Holt-Bódva ölelte szigeten egy franciakertet alakítottak ki, amelyhez üveg- és narancsház is kapcsolódott, természetesen a gazdasági épületekkel együtt. A 18. századi franciakertet a 19. század első felében az új tulajdonosok, a német származású Coburg hercegek angolkertté alakíttatták át.

A kastélyban állandó kiállítások, gyűjteményi kiállítások, múzeumpedagógia foglalkozások várják a látogatókat.